Bombázók
A kitelepítés
A különleges műszaki zászlóaljak
A rendőrség szerepe a légoltalomban
Gondoskodás a bombázások károsultjairól
Kórházak légoltalma
Légi riasztási jelzések
Légoltalmi Jelvény
Légoltalom Magyarországon 1944 közepén
Légvédelmi riadó alatti magatartás
Mentés a romok alól
Óvóhelyek építése, típusai
Romeltakarítás
Zimándi Pius István 1944
Bevetések és bombázási célok
Az amerikai és brit bombákról
Az angolszász bombák adatai
A rombolóbombák
Budapest bombázása során alkalmazott amerikai rombolóbombák
Budapest bombázása során alkalmazott brit rombolóbombák
A repeszbombák
A gyújtóbombák
A világító- célmegjelölő bombák
A bombavetés módszerei és a bombázások menete
B-17 „Flying Fortress”
[image-slider-1]
1934 májusában az Egyesült Államok Légiereje igényt mutatott egy többhajtóműves, hajók ellen bevethető bombázóra. Az elképzelések szerint egy, a B-10-eshez hasonló gépet képzeltek el, de a Boeing vállalat javaslatára az ő négy hajtóművel rendelkező repülőjük ugyanazt a bombaterhet hordozva gyorsabban és magasabban tudott repülni. A sikeres tesztrepüléseket követően néhány darabot elküldtek a Brit Légierőnek (Royal Air Force), hogy magaslégköri nappali támadásokon teszteljék azokat. A bevetések során kiderült, hogy azok Norden célzókészüléke hajlamos volt meghibásodni, a Browning géppuskák a nagy magasságban befagytak, a német vadászgépek pedig sikerrel támadták hátulról az első B-17-eseket, mert volt egy holttér, amelyet a géppuskákkal nem tudtak lefedni.
A hibákat kiküszöbölve a B-17 D-t már rendszeresítették az amerikiai légierőnél, amely a partvédelmi erőknél és a Csendes-óceánon is megjelent, majd a továbbfejlesztett B-17 E lett az amerikai 8. légi hadsereg első „fegyvere”, amellyel stratégiai bombázásokat mértek Európára. Utóbbi típusból a Boeing cég 3405-öt készített.
Hamarosan megjelentek az F- és a G-módosított típusok is – 1944—1945-ben a B-17G lett az amerikai légierő sarokköve 3000 km-es hatótávolságával, 486 km/h-s sebességével, 12 darab 12,7 mm-es Browning géppuskájával és közel 8000 kg-os bombaterhével.
Az amerikai 15. légi hadsereg 5. Bomber Wing-jében a „repülő erődök” voltak rendszeresítve, ezekből is az F- és G-típusok. Budapest bombázásában áprilistól szeptemberig részt vettek. Volt, hogy egy nap 156 ilyen bombázó mért csapást a fővárosra.
B-24 „Liberator”
