Honi légvédelmi vadászerők
A kitelepítés
A különleges műszaki zászlóaljak
A rendőrség szerepe a légoltalomban
Gondoskodás a bombázások károsultjairól
Kórházak légoltalma
Légi riasztási jelzések
Légoltalmi Jelvény
Légoltalom Magyarországon 1944 közepén
Légvédelmi riadó alatti magatartás
Mentés a romok alól
Óvóhelyek építése, típusai
Romeltakarítás
Zimándi Pius István 1944
Bevetések és bombázási célok
Az amerikai és brit bombákról
Az angolszász bombák adatai
A rombolóbombák
Budapest bombázása során alkalmazott amerikai rombolóbombák
Budapest bombázása során alkalmazott brit rombolóbombák
A repeszbombák
A gyújtóbombák
A világító- célmegjelölő bombák
A bombavetés módszerei és a bombázások menete
Budapest és Magyarország vadászvédelme a Magyar Királyi Honvéd Légierő által
1943 őszén a magyar honi vadászrepülő védelem tragikus állapotban volt. A legjobb vadászgépek – a magyar kötelékekben repülő Me-109-es gépek – a keleti fronton teljesítettek szolgálatot. Tervben volt a honi vadászrepülő-század Messerschmitt gépekkel való felszerelése és megalakítása, de az a kitűzött időpontra nem valósult meg. A vezérkar 1943. novemberében kidolgozta a fejlesztési tervet, amely a honi vadászvédelem korszerűsítését tűzte ki célul. Eszerint tervben volt, hogy a honi vadászvédelmet további századokkal bővítik, az állomány egy részét pedig átképezik Me-210-es gépekre.
Tisztában voltak vele, hogy amikor az angolszász stratégiai bombázás elkezdődik Magyarország – és azon belül Budapest – ellen, egy vadászszázad nem lesz képes megvédeni a fővárost. Az elképzelések szerint az átszervezés után a honi vadászvédelem így nézett volna ki: a Ferihegyen állomásozó 2/1. század 18 db Me-109-es gépével Budapest védelmét biztosítja, az 5/3. század Tökölön további 18 Me-109-essel ugyancsak Budapest védelmét biztosítja; ezeket az egységeket követi a repülőgép-szerelő kiképzőosztály 10 db Me-109-ese; a fegyver- és bombakiképző osztály három Me-109-ese; az 1. vadászkiképző osztály Tapolcán 18 Me-109-essel; a harckiképző osztály 1. százada Börgöndön 12 db Me-109-essel; a vadász pótosztályok századai 6-6 darab Me-109-essel.
A tervet idő és kapacitások hiányában csak részben sikerült megvalósítani. 1944. áprilisának elején, tehát az első angolszász légicsapások végrehajtásakor a bevethető vadászerők ebben az állapotban voltak:
A március 19-ei német megszállásnak a Magyar Királyi Honvéd Légierőre vonatkozó következménye is volt: Április 4-én, tehát az első angolszász támadást követően kinevezték Fütterer altábornagy katonai attasét a magyarországi német légierő vezénylő tábornokává. Ezzel egyidőben kiadták a parancsot, miszerint a magyar repülő egységek is német irányítás alá kerülnek: “A német légierő főparancsnokának parancsa szerint e német légierő tábornoka rendelkezik a magyar légierő teljes szervezete és annak felhasználása, tehát a földi létesítmények felett - ideértve a fejlesztés alatt állókat is, a magyar légiegységek üzemi állomásait és épületegységeit, a magyar légelhárító tüzérséget, valamint az említett részlegek minden felszerelését. Ezzel, bevetésük szempontjából a magyar légierő és a magyar légelhárítás összes kötelékei a német légierőparancsnokság alá tartoznak.”
Április elején, tehát amikor az angolszász bombázók megkezdték statégiai hadjáratukat Magyarország ellen, a bevethető vadászerők nem bizonyultak elégségesnek. Az éjszakai vadászszázad nem volt harcképes, sem alkalmas nappali bevetésekre, a Repülő Kísérleti Intézet századának nem volt még harci tapasztalata, a Repülő Átvételi Bizottság gépein gyári berepülőpilóták ültek. Emellett a Héja II-es gépek már a keleti front igényeinek sem feleltek meg. Így a Magyar Királyi Honvéd Légierő egy harcképes és két szervezés alatt álló vadásszázada harcolt a 15. légi hadsereggel. 1944. május elsejére sikerült három századot 12-12 darab Me-109G6 vadászgéppel feltöltetni és a 101. „Puma” vadászosztályban összefogott egységet Veszprémbe, a Jutadombi repülőtérre helyezték át. Ekkorra a Budapest és térségében történt bombázások miatt használhatatlanná vált Ferihegy és Tököl reptere is. Szeptember elsejétől Kenyeriben kezdte meg működését a 101/6. kiképzőszázad, a 101/4. és a 101/5. század csak novemberre vált bevethetővé.
További fontos repülőterek még az utolsó, Budapestet érintő angolszász támadásnál szeptember 20-án is használhatóak voltak Pápán és Szombathelyen, de a honi vadászvédelmet a szeptemberi amerikai támadásoknál már nem küldték bevetésre. 1944 októberében a Magyar Királyi Honvéd Légierő 18 darab Focke-Wulf 190 F-8-as vadászbombázót kapott a Harmadik Birodalomtól, de ezek a Budapest elleni angolszász légitámadásokban már nem játszottak szerepet.
A Luftwaffe vadászvédelme Magyarország légterében
