WF: Reggel alig értem a hivatalba, kezdődött a légi veszély, s 1/2 10-kor megszólalt a 26. légiriadó, – teljes 2 óra hosszat ültünk a pincében. Nagy lövöldözés volt hallható, ezért a pincéből feljövet elmentem megnézni a károkat a környéken: a Keleti pályaudvar indulási oldalát és restijét jól eltalálták, az egész üvegtető a földön cserepekben. A villanyosok nem jártak; 1/2 3-kor a Fiumei úton, a temető mellett, mentem haza, ott rengeteg halottat hoztak ki, mert az OTI-palotát lezárták a riadókor, s a Teleki tér tömbje a temetőbe szaladt a sírok közé, s ott érte őket több nagy kaliberű bomba. Az Orczy tér a Kálvária tér is sok bombát kapott, az ott lévő Ganz-gyár miatt; otthon – a tegnapelőtt éjjel szétbombázott vízvezetéki csövet – nem hozták még rendbe – még mindig nem volt víz, a földszintről kellett hordanunk. Kenyeret se lehetett kapni, délután Ilonka hozott fel, és tejet is – beszélte, hogy környékünkön is nagyok a bombakárok és sok a halott. E napon 17 gépet lőttek le Budapest fölött és sok leugrott pilótát fogtak el. Este Gömöri jött még föl, elutazik valahova; most éjjelenként csendőrök verik fel a házakat s lakásonként ellenőrzik, nem rejtegetnek-e ott zsidót. Már három ilyen éjjeli razziáról hallottunk közvetlen forrásból.

WM: d. e. egy még nagyobb támadás megint a Józsefvárosban, s elpusztultak, akik a temetőbe menekültek.

GM: Megint beborult két nap szép idő után. Már korán riadó (9.40-11.30). Hallani kevés lövöldözést az óvóhelyen, a nyitott ablak alatt. Mikor feljövünk, füst van a Keleti irányában. Állítólag ég a Gumigyár, találat érte a Józsefvárosi Pályaudvart. A villanyóránk közben megállt, víz egyáltalán nincs.

Mindenfelé füstök a városban. Otthon azzal fogadnak, hogy a Farkasréti temetőre is estek bombák. Napó a fogaskerekű óvóhelyén volt a koksz-fuvarral, a nők átmentek, és Boli végignézte a bombázást a Bobival. Látta, amint a Jánoshegy fölött találatot kapott Liberator köröket írt le mind alacsonyabban, már félt, hogy a házra esik, s akkor egyszerre látta amint fekete tojások potyognak, és sivítás hallatszik. Hasra vágódott és Bobi rá. "Aztán fölfröccsent a föld, nagy durranás a temető felől és a gép az erdők irányába leesett." Előbb azonban látta az ejtőernyővel kiugró embereket. Tanulunk Marival franciául, aztán fél 6-kor lemegyünk a temetőbe. A kocsmától akarunk lejutni a végállomáshoz, de ott, ahol összeszűkül az út a zsidó és a felső keresztény temetőrész közt, 2 fel nem robbant bomba van és elzárták az utat és katonák dolgoznak. Bemegyünk a felső temetőrészbe, hogy talán eljutunk a végállomáshoz; Mari egyszer csak kérdezi "Ez a zsidótemető?" Most látom csak, hogy az egyik síron egy héber kőtábla fekszik, amit a robbanás kiszakított a zsidó temetőből és átdobott a keresztény részbe.

Visszafordulunk, mert itt sem lehet bemenni és a kocsma fölötti bejáraton bemegyünk az alsó részbe. Közel a kapuhoz egy nagy bombatölcsér van, óriási repeszek és egy fekete lábszárcsont. A tölcsér egyik oldalán fa, rajta lóg egy fapad jó magasan, mintha egy rossz gyerek akasztotta volna fel. A másik oldalon háttal áll egy fehér márvány férfiszobor, éppen az ülepe alattig betemetve a földbe, de egyébként rendületlen komolysággal áll. Két nénike siránkozik, hogy a "halottaknak se hagynak békét" aztán jön egy jólöltözött középkorú nő, aki hangosan kiáltja "Édesanyám!", de aztán megnyugszik, mert a sírnak nincs semmi baja.

Este haza jön Feri. Elmeséli, hogy a Keletiről kiszorult emberek a Kerepesi temetőbe menekültek, a gépek egész alacsonyan leszálltak és géppuskázták a tömegeket. Egy ejtőernyővel leszállt pilótát agyonvertek volna, de az géppisztollyal védekezett és ijedten kiabált: "Csender, csender!" hívta a csendőröket, hogy megmentsék, aztán azt mondta, úgy tudták, hogy a csendernek kell megadni magukat. Ez már népballada, lehet, hogy nem igaz. Az azonban igaz, hogy a bombázások mindig fokozódnak, most nagyon erősen bombázták a VIII. kerületet, a Keleti környékét, a Váci utat (nincs Újpestről közlekedés), a Teleki tér vidékét, két pályaudvart (Keleti és Józsefváros), egyáltalán mindenütt bombáztak, "szőnyegbombázás" is volt, de Budán csak szórványosan.

HJ: ½ 10-kor a sziréna. Körülbelül ½ 12-ig az óvóhelyen. Nagy bombázás, a közelben légi csata, a gépek Buda fölött kóvályogtak. Erős dörrenések.

A mai bombázásról a következő részleteket hallottuk: találatot kapott a Ganz-gyár, a MÁVAG, a Körönd Szanatórium a Baross utca a temetőig, a téglagyár stb. Tegnap a földalatti végállomása (nincs közlekedés), a Dembinszky utca végén egy zsidótlanított ház. Ugyanez történt egy Ráday utcai ház mellett levő házzal, amelynek a fala megrepedt, a lakók pizsamában, hálóingben menekültek. A Keleti pályaudvarra egy repülőgép zuhant. A villamosközlekedés több helyen megakadt vagy csak nehezen bonyolítható le. A pesti oldalon nincs víz, csak az udvarról lehet vinni. Furcsa véletlen, hogy a bombázás a gettó életbe léptetésének a napján kezdődött. A hivatalos jelentés szerint vidéken csak Szolnokot bombázták. A piarista házat is eltalálták a belvárosban. A Váci utca kirakatainak az ablakai betörtek. A Keleti pályaudvarra bombázó zuhant, bombái fölrobbantak. Megsérült a HÉV. Bomba esett a Teleki térre, megsérült az OTI, a hivatalnokok a temetőbe menekültek. Itt nem nyugszanak addig, amíg Budapesten kő kövön nem marad. Az Andrássy úton megsérült a Vanderbilt-palot (Bajza utcai sarok).

Mind borzalmasabb képe alakul ki a bombázásnak: Mátyásföldet tökéletesen kikészítették. Az OTI-ból a temetőbe menekült embereket katonáknak nézték és géppuskával lőtték, rengeteg halott, kidőlt keresztek és sírkövek, megrepedt falak. Nagy pusztítás a Teleki téren. Az ügetőpályával is baj van, a tegnapi verseny elmaradt, az istállók is megsérültek. Állítólag baj van a lóversenytérrel is, a közlekedésnek mindenesetre akadályai vannak. Találatot kapott a rákosi rendező és a Józsefvárosi pályaudvar is. Itt állítólag elpusztult az a vonat, amely a csendőröket hozta. Ez olyan romantikus eset, hogy el sem lehet hinni.

Újabb részletek a bombázásról: a Keleti pályaudvarnak a homlokzata áll csak, mögötte nincs semmi. Azon a vidéken 120 zsidó pusztult el a bombáktól. A Benczúr utcát végigbombázták, csodálatos, hogy csak azok a házak maradtak sértetlenek, amelyekben németek vannak. Az OTI-ból nem a hivatalnokokat zavarták ki, hanem az óvóhelyről a feleket meg a betegeket, lévén az OTI emberbaráti intézmény.

A Lóverseny Újság megírja, hogy több bomba esett a versenytérre, több istállóépület, a pálya egy része elpusztult. Ficsúr elpusztult, Claudiust agyon kellett lőni, Haladj könnyebben megsérült.

Június 30.

WF: Alighogy beestem a hivatalba, kezdődik a légoltalom vigyázz! s 9-kor már a pesti szirénák is (27.) megszólaltak; 3 óra hosszat ültünk a pincében, 12 órakor jöttünk fel, 1/2 1-kor újra riadó (28.), 1 óráig tartott. Ezúttal három hullámban jöttek délről az amerikai bombázók, hosszú légi csata volt a Balaton felett, onnan a kisebb rész jött Nagy-Budapest ellen, itt és Kaposváron csak elszórtan bombáztak, a zöm Fischamendet támadta. Délután lezártam a havi költségvetést, a drágulás folytán az e havi kiadás már 600 pengőt tett ki. Éjjel kézi riasztó ügyeletes voltam, de csak zavaró repülések voltak, szirénára nem került sor.

Július 2.

WF: Mire felöltöztünk üvöltött a mi szirénánk is, a 30. Nagy ágyúzás hallatszott a vastag, vasaltfalú óvóhelyen is, az ágyúzás szünetében feljőve az udvarra s kinézve az utcára, mindenütt tüzek füstje s robbanások porfelhője látszott. 12-kor fújták csak le, és akkor a rádió ismételten kiadta a parancsot: minden autó a városban – kerületenként – ide meg ide parkoljon be; ebből tudtuk, hogy igen nagy támadás volt, sok lesz az áldozat – déli egy órakor reggeliztünk csak, – vizünk még mindig nincs az emeleten. Estefelé lementünk szétnézni: a csepeli kikötőben az olajfinomító még mindig égett égig fellobogó lángokkal; a lapok különkiadása megállapította, hogy ez volt az eddigi legnagyobb támadás Budapest ellen, s a pusztítás is a legnagyobb, főleg a Városliget környékén. A Szépi részben, a Műcsarnok teljesen elpusztult, a Millenáris emlékmű fele; az Aréna úton, az Andrássy út s Damjanich utca közti szakaszon alig maradt ép ház; az a városligeti villa, amelyben az itt internált angolok laktak, óriásbomba telitalálatot kapott, amely 129 angolt megölt.

WM: Vasárnap d. e. volt eddig a legnagyobb támadás, rettenetesen elpusztult az Andrássy út a Köröndtől kifelé, az összes palotái, a környező utcák összes házai, a Műcsarnok összedőlt, s az Aréna út házai, mintha földrengés lett volna. A legborzasztóbb, hogy csak hallja az ember, sok, nagyon sok a halott, de hogy tudtak e, tudunk e még menteni, arról megint semmit nem hallani. Alig merünk elmenni itthonról, mindig a rádiójelzést várjuk, az megkezdi a légi veszély jelzést, ha gép jön az ország határa felé.

GM: Boli vészesen csönget nekünk az emeletről; felrohanunk, az ő balkonjáról rengeteg angol gépet látunk jó magasan, nagy légi harc, látjuk hogy többet lelőnek, ejtőernyősök ugornak ki; a gépek átrepülnek a ház fölött, most a másik oldalon tűnnek fel, aztán megint amarra.   Mint a bolondok rohangálunk és tolongunk az ajtóban, olyan izgalmas a látvány. Persze potyognak a repeszek, bombasivítás is hallatszik.
Margit kiabál a délkeleti balkonról, odarohanunk. A gépek abban a pillanatban kezdik bombázni az V. és VI. kerületet. Szabályosan egymás mellette esnek le a bombák az Újlipótvárosra és tovább. Ahogy leesik, legalul tűztojás, fölötte füstkarfiol. Ilyen közeli bombázást még nem láttunk, mert a Farkasrétre csak pár bomba esett. Pillanatok múlva az egész valami hallatlanul fenyegető és méltóságteljes Walhalla díszlet az Istenek alkonyából, amilyent persze sohasem csinált volna az operai rendező. A légi harc és bombázás alatt az ember extázisban van, félelem, vagy szánalom árnyéka nélkül.
Már mindenütt égnek a tüzek, a Lipótváros irányában, s a Sashegy két oldalán is, megint Csepel, a jellegzetes mélyszürke sűrű olajtűz. Végre csend, most már úgy látszik, nem jön újabb hullám.
Kimegyünk a kertbe. A füst teljesen betakarta a kék eget, a Nap fura aranygolyó, nem fehér, mint mikor rendes felhőn süt át. Hull a pernye, és fura dolgok érkeznek a levegőből. Jön egy körülégett "faktura" egy malomból talán, "elintézendő: Ma!" "3.600 kg .." stb. Aztán lapok egy ponyvaregényből: "Nocsak, szól az idősebb rendőr. Mire a Dean elé értek, Priam.." Ezek egészen feketék, de el lehet olvasni. Még mindig nem fújtak le, pedig 12-kor "légoltalmi pihenj Budapest"-et mondott be a rádió. Rossz a villany Pesten, vagy talán az időzített bombák miatt... Még folyton halljuk a dörgéseket. Végre 12.30-kor megszólal a sziréna.
Elmegyünk Lukáccsal megnézni az Andrássy utat. A július 2-i bombázás itt nagy károkat okozott. Azt is lehet mondani, hogy végig a Hitler tértől a Hősök teréig minden ház megsérült. A Lendvay utca és Délibáb utca tele romba dőlt házakkal. A földalatti több helyen beszakadt, már dolgoznak aszfaltfúrókkal, belátni a pályatestre és az aszfalt a becsapódás mögött olyan hullámos, mint amikor a szél felborzolja a vizet.

HJ: Korán reggel kezdődött a zavarás, ¾ 10-től ½ 1-ig az óvóhelyen. Olyan rettenetes bombázás, amilyenre példa nem volt. Megbízhatatlan hírek szerint: a Pozsonyi utat, a külső Váci utat, Újpestet, Csepelt bombázták. Egy kis bomba esett az utcában a 26. számú házra, a tető megsérült. Nagy füst, láng. A rádió figyelmeztette a közönséget arra, hogy robbanó játékszereket stb. dobtak le. A MATEOSZ-teherkocsikat berendelték a központba.
A bombázás ellensúlyozásául máris pogromot emlegetnek. Jancsi szerint Csepelt nagyon bombázták, a Fehérvári, a Pozsonyi utat, a Lipótvárost.
Röpcédulát láttam Budapest pályaudvarainak a térképével, figyelmeztették a lakosságot, hogy Budapest pályaudvarai a legsűrűbben lakott városrészekben vannak, aki a pályaudvarok szomszédságában lakik, költözzön el, ha teheti. Sok zsidólakta házra esett bomba. Ezeket a zsidókat aligha helyezik el más lakásban. A bombatámadás miatt a mai versenyek elmaradtak.
A támadás újabb részletei: bombát kapott a fegyvergyár, a Kresz Géza u. 14. sz. ház, a Lipót körútnak egy ép ablaka sincs, a mellékutcákban bútor, zongora stb. az utcán.
Bombát kapott a Bajza utca is.
A Magyar Szó a légitámadást nagy magyar diadalnak könyveli el. Igaz, hogy a róla szóló riportban bevallja a nagy károkat. ½ 1-ig a „Budapest légi veszély” nem múlt el, de nem is fokozódott. Most jelentik, hogy elmúlt.
Bombát kapott a Globus Nyomda is az Aradi utcában, az Esti Újság nagyobb örömére. Déli 2 óráig nem jelent meg. Eleméréket kibombázták.
Az Andrássy út környékén nagy a pusztítás: a Bajza utca, Műcsarnok, korcsolyacsarnok, millenniumi emlékmű, Herzog-palota stb. súlyosan megsérültek. Bomba csapott be a Vígszínház előtt, az ablakok összetörtek. Kádár házában nincs óvóhely, egy nyitott garázsba menekülnek a lakók.
Egy Visegrádi utcai ház parancsnoka a zsidókat nem engedte be az óvóhelyre, mind elpusztult. A Bethesda öt bombát kapott.

Július 14.

WF: Légi veszély jelzésekre ébredtünk, 10-kor felüvöltött a 32. sziréna, 12-ig voltunk a pincében. Elég nagy bombázás folyt, 600 gép jött három hullámban, Budapest fölött 12 gépet lőttek le, az ország fölött 25-öt. Utána behívták az összes autókat a rádión, ez rossz jel. Csepelt (az olajfinomítókat), a Soroksári utat, Haller teret, Kelenföldi pályaudvart érték telitalálatok. Este 10-től éjjel 2-ig zavarórepülések, nem sokat aludtunk aztán se.

HJ: ¾ 10-től ¼ 12-ig az óvóhelyen, erős légelhárítás, részletekről nem tudunk még, állítólag Kelenföld és Csepel körül látnak füstöt, és a Shell-gyár ég. Csepelt rettenetesen bombázták, nagy tűz. A már megemlített célpontokon kívül a Ferencvárosi pályaudvart is bombázták.

Július 27.

WF: Alig beértem a hivatalba, kezdődött a légi veszély és sorban riasztották a vidéki városokat, végre 9.30-kor megszólalt Pesten is a 35. riadó, 11.30-ig ültünk az iskola pincéjében, nagy bombázás hallatszott. Feljőve az egész város füstben volt, Csepel felé pedig tüzek lángoltak. A zavarórepülés jelzések tartottak tovább, egész 3 óráig. Akkor bemondta a rádió, hogy 700–800 gép támadta Nagy-Budapest déli körzeteit, különösen Csepelt és Budafokot, s eddig 80 halottat jelentenek. 5-kor újra kezdődtek a zavarórepülések, tartottak 7-ig, Ungvár felől jöttek az orosz gépek. Este itt volt Ilonka, délután jött meg rokonlátogatásból Magyaróvárról, és 3 órát késett a vonatjuk, mert többször meg kellett állnia a vonatnak a pályán, a délelőtti nagy támadásról hazarepülő rajok miatt. Látta Csepelt égni s Budaörs felé háznyi tölcséreket a nehézbombáktól, melyek persze a pályatestet keresték. Este 8-tól éjfél utánig újból, folytonosan zavarórepülés, akkor lefeküdtünk.

GM: Riadó 9.25-10.45. Megint váratlanul jön, nem annyira ugyan mint múltkor. Úgy látszik a gépek elmentek, mintha német irányban mennének és visszafordultak.
Hamar halljuk a pufogást; mikor feljövünk (már jóval előbb volt "légoltalom pihenj") a szokott nagy füst. Csepelt érte és annyit sejtünk, hogy Buda legdélibb részét. Haza ebédre. Mari kis megnyúlt pofával folyton meséli, hogy megint volt boszorkánytánc (azt nevezi így, amikor a légnyomás rázza az ablakokat és ajtókat) az ebédlőajtót be is csapta, de nem tört be semmi, mert minden nyitva volt.

HJ: Az állandó légó után ma ½ 10-től 11 óráig az óvóhelyen ültünk. Nagy bombázás volt: Csepel, Kelenföld, a Gömbös Gyula út környéke, Soroksár, Pesterzsébet, a Ferencvárosi pályaudvar stb. Nagy füstoszlopok, károk.

Július 30.

WF: Szerettünk volna tovább aludni egy kicsit, de már 1/2 8-kor ki kellett mászni az ágyból a vidéki városok riadóztatása miatt. Pesten légi veszély, míg 1020-kor megszólalt a 37. sziréna, 12.20-ig ültünk a pincében, igen sűrű ágyúzás hallatszott. 1 órakor már bemondta a rádió: „300 bombázó Budapest s a Dunántúl egy távolabbi részét bombázta.” Estefelé lementünk sétálni, de nem merészkedtünk messzebbre; vacsora után, 1/2 11-kor megkezdődtek a zavarórepülések s légi-veszély jelzések, tartott reggelig. Ez mostanában már legtöbb éjjel így megy.

GM: Komisz éjszaka után 7-kor felébredek, jön a honvéd, aki szolgálatban van a kocsinál és mondja, hogy 5 óra óta van zavarórepülés.
10.30-kor riadó, sokáig nincs semmi. Aztán látjuk a gépeket, a kondenzcsíkok fehér alapján, bombázást nem látunk, de most sokkal nagyobb az elhárítás, mert új ágyú van a 75-ös végénél és a Fodor utcában is valami új mozgó vadállat lő. Boli, Mari, Margit én és az egyik honvéd fönt nézünk, Napó lent a verandán ringatózik abban a tévhitben, hogy oda nem esnek repeszek. Látunk egy Liberátort leesni, (a Farkasrétre megint) és csodálatosan közel ugrik ki egy ejtőernyős (állítólag a Nagysalló utcai trafik mellett fogták el, magyar pénz és Szlovákiára szóló jegy is volt nála). Ahogy esik le, folyton lőnek rá. Bolival drukkolunk neki, de úgyis mindegy, a propaganda hatására egész bizonytalan a sorsa. 12.45-kor lefújnak. Azt hisszük, hogy megint Csepelt bombázták; másnap mondják, hogy azonkívül a Horthy-ligetet.

HJ: Reggeli 6 óta állandó légómoraj.
Hajnalig tartó és egész délelőtt folytatódó légó után ½ 11-től ¼ 1-ig az óvóhelyen voltunk. Bombázást hallottunk, állítólag megint Budafokot és Soroksárt támadták.

Augusztus 9.

GM: Riadó 10.50-11.55-ig. Pallaival ülésezünk, mert éppen bejött. Jó hogy itt van, megígérjük egymásnak, hogy kiássuk egymást, ha beomlunk. Hallunk lövéseket, de Pesten nincs semmi. Azt mondják Ferihegytől Vecsésig bombáztak, és vidéken. A gyerekek sok gépet láttak.

Szeptember 5.

WF: 10 óra 15-kor a 61. riadó, tartott 1115-ig, egy bombától elaludt az iskolai óvóhely világítása; mikor feljöttünk a pincéből nagy füst és porfelhők a város felett, s a rádión berendelték az összes autókat: tehát nagy a kár. Délután elmentünk Marcikával megnézni a bombázások helyét: Bakács tér, Bakács utca, Elevátor, Ráday utca, Lónyay utca, Boráros tér (a Horthy-híd budai és pesti hídfője), az összekötő vasúti híd és az óbudai gázgyár voltak a fő célpontok. Igen sok magánház, illetve bérház pusztult el, seregestül vonulnak a kibombázottak új lakóhely után nézni motyóikkal.

GM: Riadó 10.10-11.35-ig Halljuk a bombázást. Ülést tartunk lent.
Mikor feljövünk, füst és por. Indítják a Mateoszokat. Pallainak telefonozzák a gyárból, hogy eltalálták a gázgyárat és a hajógyárat. Bombázás a Horthy hídnál, az összekötőnél, IX. kerület... hullanak a röpcédulák. Mikor feljövünk, a füsttől és portól elsötétedett ég alatt.

HJ: Az ország egész területén légiriadó. ½ 11-től ¾ 12-ig óvóhely. Óbudán a hajógyárat, a gázgyárat és a Goldberger-gyárat bombázták, mind a háromban károk. A Boráros téren bombaszőnyeg, a Horthy Miklós híd megszűnt. Kelenföldet és a dunai pályaudvart is bombázták.

Szeptember 17.

WF: Már 10-kor riasztás, a 71., 4 1/2 órát voltunk a pincében egész 1/2 3-ig. Ez volt eddig a leghosszabb támadás, öt hullámban jöttek az amerikai bombázók, a bombázás is nagyon erős volt, de főleg, sok tüzet lehetett látni a háztetőről, ahova a padláslukon kimásztam. Meg kell nézni minden támadás után, nincs-e a háztetőn gyújtóbomba. Rövid ebéd után felmentünk Marcikával a Gellérthegyre, onnan jól lehetett látni a tüzeket: budai oldalon a csepeli kikötő égett és füstölgött, most egy óriási kráter; a pesti oldalon a Ferencvárosban egy petróleumfinomító gyár, és távolabb a Rákosrendező; folytonos robbanások hallatszottak, mert egy lőszerszállító vonatot is bomba ért. Időzített bombák is robbannak – utólag – városszerte. A Horthy-hídon jöttünk vissza; egy tele német katonai vonat is volt éppen rajta, de sajnos nem ment, hanem jött a Dunántúlról be Pestre. Alig hazaértünk 8 óra előtt, légó, s 1/2 10-kor a 72. riasztás, de csak egy óra hosszat voltunk a pincében, Debrecent támadták újra az orosz gépek.
Reggel a hivatalba menet nem járt a 18-as, a 46-os se: tegnap délelőtt ezt a környéket szörnyű bombázás érte: a Damjanich utca külső részét (Bözsiék háza sértetlen), a Dembinszky, Hernád, Peterdy utcán legalább 25 romba dőlt házat számoltam meg. A hivatalban nem lehetett dolgozni a törmelékektől, deciméter vastagon fedte az íróasztalokat és állványokat.

GM: Remek napos vasárnap, háromnegyed 10-kor felmegyünk Marival napozni és franciául olvasni a balkonra, 10-kor légi veszély, 10.05 riadó. Tovább fekszünk meztelenül, Mari aztán lemegy. 1 órai napozás után hirtelen lőnek, gyorsan szedem a ruhákat, és Boli szobájában felöltözöm. Úgy látszik, az amerikaiak a markukba köptek, hogy most majd megmutatják az orosz kollégáknak, "így bombázunk mi!". Négy hullámban jöttek, ez volt eddig a legnagyobb támadás. Az első hullám után a rádió bemondta: Bombázták Újpestet, Rákospalotát, a Margitsziget déli végét, a Városligetet, (Nem szokták bemondani, de még ez sem volt igaz, mert bemondták a Váci utat és ott nem volt semmi.) Látjuk a rémes karfiolokat és a lángokat is. A második hullámot Kőbánya és a Keleti pályaudvar környéke kapja. Furán emelkedik ki a gázgyár tartálya a füstháttérből. Látjuk, hogy röpcédulákat dobálnak és vége a bombázásnak; lemegyek a mandulafához, és nem találok semmit, egyszer csak újra a fejünk felett a gépek, fehéren, ragyogóan morognak odafent, zárt kötelékben. Úgy futok be a házba, hogy két napig combizomlázam van! Az elhárítás meg sem kottyan a gépeknek, egyébként is gyönge, a kötelékek szabályosan repülnek tovább. A harmadik hullám az összekötő híd és Soroksár felé bombázik. A negyedik hullám Erzsébetet és Csepelt támadja, olyan rettentő tűz és tűzoszlop csap fel a Shell-tartályból, hogy éppen az ég közepéig emelkedik. Nagyszerűen látjuk a becsapódást a klozetból. Aztán elcsendesedik minden, még nem fújtak le, de felmegyünk a kéményre Jaksival és a katonákkal; Jaksi részletezi, hogy "az ott a MAVAG, amit eltaláltak, stb." Lemegyünk ebédelni a verandára. Kaporleves van, Mari nem tud enni, és eszébe jut, hogy ez volt a július 2-i nagy vasárnapi bombázáskor is. Az ég egészen szürke, a füsttől elhomályosodott a Nap és valódi "hamueső" esik.

HJ: Korán reggel már légózás, 10 órakor sziréna. Az utca tele van költözködőkkel. Az éjszaka csöndes volt, aludtam. 5 perc múlva légiriadó Budapest. Majdnem 4 órát töltöttünk az óvóhelyen. Igen nagy bombázás volt, a rádió szerint a Margitsziget déli részét, a Városligetet, Újpestet bombázták, nagy füstoszlopok Csepel irányában is. Végleg csak ½ 3-kor fújták le a légi veszélyt, a segítő autókat, a csillagszervezeteket berendelték, ami mindig rossz jel.
Este megint légó, ¾ 9-kor sziréna. A déli támadás: a Fanto és a Shell tüze még késő este is látszott. A Király u. 95. házat telitalálat érte, a rossz óvóhelyen mindenki elpusztult. ½ 10 előtt öt perccel l. r. Szeged, utána Kanizsa, l. v. Baja, Földvár, l. r. Budapest. ½ 10-kor óvóhely. 10 óra 10 percig. Kőbánya és Angyalföld sok bombát kapott. Egész délután durrantak az időzített bombák.
Délben 4 óránál tovább, este 45 percig időztünk az óvóhelyen, mindenki letört és fáradt. Kezdik megbecsülni az angolokat, akik mégiscsak katonai célokat bombáztak. Vidéken alighanem még nagyobb a pusztítás, mint a fővárosban.

Szeptember 18.

WF: A hivatalban nem lehetett dolgozni a törmelékektől, deci méter vastagon fedte az íróasztalokat és állványokat. Különben is rögtön szólt a 73. riasztás, 10-től 2-ig tartott. Nagy amerikai bombázás volt, tüzekkel. Siettem haza, villanyos nem járt, rádió nem volt, villanyvilágítás se. Este 7-kor megjavult az áram, de gyengécskén.

GM: Riadó 10.35-13.45-ig. Megint amerikai bombázás, vasutak stb. Az újpesti MEFTER rakodótelepen elég az utolsó finn cérnaorsó-szállítmányunk, 5000 kg. A szabad kikötőre olyan bombát dobnak, hogy csak úgy rázkódik a ház a Márton hegyen, Margit az ablakrácsba kapaszkodik, a padláson pedig lassacskán mind leestek a koffereink egymásról. Ezen a napon már reggel olyan égett szag van az egész városban, hogy beleveszi magát az ember orrába és megfogadjuk, hogy nem eszünk többé semmi füstölt dolgot, sőt whiskyt sem iszunk! Ahogy feljövünk a pincéből, látjuk, hogy megint megállt a villanyóra, 312-kor. Szóval nincs ipari áram. Eltalálták a központot.

HJ: 10 óra 20-kor légó, 10 óra 37 sziréna, 47 óvóhely, megint három órát ültünk lent. Az utcán nagy nyüzsgés, bútorszállító kocsik, zsidók sopánkodása. A boltokban nem lehet kenyeret kapni. A sürgősen kiürített házakba senki sem költözik be. Két gyerek játszik az óvóhelyen: többször megismétli ugyanazt a céltalan mozdulatot, ebben leli örömét.
Ma állítólag az újpesti vasúti híd és az Összekötő vasúti híd kapott bombát. Az egész városban nem jár a villamos. Az élet most már nagyon egyhangú: délelőtt 10 óra tájban várjuk a légitámadást, mikor elmúlik, megebédelünk, azután várjuk az esti 8 órát és az új légitámadást. Napi 4-5 óra az óvóhelyen. Sőt ma majdnem hat, mert este 9-kor megszólalt a sziréna, 5 perccel később a riasztás. ¾ 12-ig óvóhely. Ma nem sokat dolgoztak Budapesten. Ma délelőtt állítólag a rákosi rendező is kapott bombát. Érthetetlen nyugalommal nézik itt a főváros bombázását, holott az eddig tönkretett épületeket stb. húsz év alatt sem állítják helyre. És mindez még csak komolynak sem nevezhető! Az óvóhelyen azonban a keresztény középosztály nagyon sopánkodik már. A Damjanich, a Dembinszky és a Murányi utca egy része romokban hever, eltalálták a Fasorban lévő zsidó fiúárvaházat, amelyben mostanában kórházat rendeztek be. Öt órakor megindult a villamosközlekedés, de este 6-tól ½ 7-ig megint bedöglött.

Szeptember 20.

WF: Reggel a hivatalban megint óriási por, most éjjel a környéki, bedőlni akaró romházakat felrobbantotta a katonaság. 11.35-kor a 79. riasztás, feloldása 12.50-kor, bár erős volt a légelhárító ágyúzás, talán nem Pestet bombázták. Az esti lapok sok szerencsétlenségről adnak hírt, fel nem robbant bombák helytelen kezelésével, s időzített bombák robbanása miatt.

GM: Riadó 12-2.10-ig. Ülést tartunk a pincében. Pallai elmeséli az eddigi újpesti bombázásokat. Az összekötő vasúti hídnak szánt szőnyeg elcsúszott, a híd ugyan megsérült és egyelőre használhatatlan, de a Wolfner gyár leégett. A tűzoltók nem sokat segíthettek. A csomádi erdő (8 km-nyire Újpest illetve Rákospalota határától), ahol pamutot raktároztunk el dencentralizálásra a Károlyi-birtokon, két éjjel égett, mert a Fantóék olajat és benzint vittek oda. Rögtön megtudták, és 40 bombát dobtak le. Bejön két fehérkarszalagos ember, Sárvári abbahagyja az ülést, azt hiszi, hogy sintérek és érte jöttek, pedig csak tömbparancsnokok, akik óvóhelyvizitbe jöttek. Felmegyünk, megint nincs áram. Ma is szép idő van. Indulok haza gyalog, az Istenhegyi út sarkánál fenemód lőnek zavarógépre. Ma a füst a változatosság kedvéért Újpest felől látszott, már az újpesti rakpart is teljesen füstbe borult, alig látszott. Jó fáradtan érek haza. Az ember már nem tudja megkülönböztetni, melyik nap mi volt. Nem igen kérdezzük már, hogy mit bombáztak. Az égett szag a városban állandó.

HJ: Hosszabb légi cicázás után ¾ 12-kor l. v. Budapest, sziréna, 12 óra 57 perc riadó, óvóhely, ¼ 3-ig. ¾ 3-kor újabb z. r. kezdődött, Baja, Bácska, Zala. A bombázás a megszokott körutat tette meg: Óbuda, Újpest, Soroksári út stb. Állítólag a Gellérthegy környékét és a Várat is bombázták.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

No items found.

ℹ️ This will show the alt text of the current image

No items found.

arrows_outward

arrows_outward

arrows_outward

arrows_outward