A repülőterek és a Dunai Repülőgépgyár rombolása

3 köteléknyi:

Mennyiség: 121

Egység: 47. Bomber Wing

Célpont/Feladat: Vecsési (Ferihegyi) repülőtér

Mennyiség: 122

Egység: 304. Bomber Wing

Célpont/Feladat: Horthy-ligeti (Tököli) repülőtér

Mennyiség: 93

Egység: 451. és 461. Bomber Group-ok (49. Bomber Wing-ből) és a 460. Bomber Group (55. Bomber Wing-ből)

Célpont/Feladat: Dunai Repülőgépgyár és repülőtere

‍

Ezt a gépet a repülés történetének egyik legfontosabb repülőjeként tartják számon. Öt évvel a B-17-es után tervezték, de igazából nem javított jelentős mértékben a „repülő erőd” teljesítményén, sőt az általános stabilitás és irányíthatóság tekintetében rosszabb volt, egy átlag pilóta számára nehezebben irányítható. Emellett messze a legbonyolultabb és a legdrágább harci repülőgép, amelyet a világ valaha is látott. Mindezek ellenére megmutatta, hogy a jövőben milyen irányba fognak haladni a fejlesztések.

Mennyiség: 159

Egység: 1., 14. és 82. Fighter Group-ok

Célpont/Feladat: kíséret

1937. februárjában az Amerikai Egyesült Államok légiereje igényt tartott egy nagy hatótávolságú elfogó és kísérő vadászgépre, amely képes 360 mérföldes (579 km/h) sebességre 20 000 láb (6097 méter) magasságban - továbbá képes ezt a sebességet egy órán keresztül tartani.

Mennyiség: 35

Egység: 325. Fighter Group

Célpont/Feladat: Kíséret

Mielőtt az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, már felmerült az igény egy masszív, egymotoros vadászgép megalkotására. A feladattal a Republic cég vezető mérnökét, a grúz származású Alexander Kartveli-t bízták meg. Nagy súlya ellenére a fejlesztéseknek köszönhetően magas repülési magasságot tudott elérni, nyolc darab 0,5 inches géppuskája pedig megfelelő tűzerőt tudott biztosítani a kelleténél lomhább gépnek.

Veszteségek

‍

Az április 13-án ledobott amerikai bombák

A Weisz Manfréd motorgyára már az 1944. áprilisi bombatámadások után megkezdte a bombabiztos 27 000 m2 alapterületű budatétényi és a kőbányai pincerendszerbe való átköltözést, amely több hónapig tartott. A kijelölt barlangokat viszonylag sikerült gépekkel felszerelni, de a munkások elhelyezését, utaztatását és étkeztetését nem tudták megoldani. A nagy kapacitású motorgyár (1942-44 között közel 1000 repülőgép motort állított elő) a repülőgépgyártás komoly tényezője volt, amely egyben stratégiai céllá is emelte az üzemet. Nem véletlen, hogy több bombatámadást is át kellett élnie.

A légvédelemről a brit jelentések azt állapítják meg, hogy a könnyű légvédelmi ágyúk bizonyos magasságig veszélyesek voltak, legkevesebb 50 könnyű és néhány nehéz légvédelmi löveget regisztráltak, ezért megjegyzik, hogy komoly védelmet kapott a pályaudvar. Ugyanakkor megállapítják, hogy a légvédelmi tűz kevésbé volt hatékony és pontos, mint korábban az április 4-ére virradó éjszaka. A jelentés ezt annak tulajdonítja, hogy lehetséges, hogy a ledobott fém szalagok zavarták meg a tűzvezető lokátorokat.

Mennyiség: 8

Egység: 1/2 vadász század

Mennyiség: 3 vadászraj

Egység: Jagdbschnitt Ungarn-III./ JG 27; 1 a III./Jg 3 a Jagddivision 7-ből; 2 raj a JG 27 Jafü Ostmark-ból

Mennyiség: 1 raj

Egység: 1 a III./Jg 3 a Jagddivision 7-ből; 2 raj a JG 27 Jafü Ostmark-ból

Mennyiség: 1 raj

Egység: 1 a III./Jg 3 a Jagddivision 7-ből; 2 raj a JG 27 Jafü Ostmark-ból

Mennyiség: 3 századnyi

Egység: 1/1. vadász század, 1/ 2. vadász század; 5/3. vadász század

Mennyiség: 2 századnyi

Egység: RKI vadász század & 5/1. éjszakai vadász század

Honi vadászvédelem

Honi vadászvédelem veszteségei

Dunai Repülőgépgyár:

A gyár összes üzeme súlyosan megrongálódott és a gyári repülőtér is nagy károkat szenvedett. Elpusztult egy Bü-131; egy Ju-86 K-2; három Me-210 Ca-1; egy Nardi 315; egy Fw-58C; sérült: egy G-12; két Me-210 Ca-1 és több azonosíthatatlan gép, továbbá 102 db DB-605 A és B típusú motor rongálódott meg. (Április 3-ai és 13-ai összesített káradatok.)

Vecsési (Ferihegyi) repülőtér:

Repülő kísérleti állomás, három hangár, lakó- és irodaépületek, üzemhelységek (5 db) károsodtak. Vízvezeték, HÉV vonal rongálódtak. Megsemmisült négy Ju-86 K-2; két Fw-58C, egy Me-210 Ca-1; egy Me-109 G; egy Me-110 G; három Héja-M; három RKI-gép; egy Nardi-315; egy Ar-96A; egy Me-108. Megsérült: két-három Héja és Potez 63-11 típusú repülőgép. 31 halott.

Vecsés (település):

56 lakóház sérült, 60 halott 38 sebesült.

Horthy-ligeti (Tököli) repülőtér:

59 db különböző készültségi fokon lévő Me-210 Ca-1 sárkány sérült meg. Közülük három 60%-osan, 12 db 50%-osan, 29 db 30%-osan, a többi jelentéktelenül. A DB-605 A és B motorok közül 102 db 70%-osan sérült. Az összes üzemrész megrongálódott. (Április 3-ai és 13-ai összesített káradatok.)

Magnezit Ipar Rt., Budapest, X. Gyömrői út 48.

Pestszentlőrinc:

50 rombolóbomba 23 ház összeomlott, 40 megsérült.

Csepel:

rombolóbombák, de kevés kár.

Visszaemlékezések

Wilde-napló:

„WF: IV. 13. Délelőtt 11-től 13 óráig voltunk a 8. légiriadó nyomán az óvóhelyen, igen nagy légi csata volt Budapest környékén több száz géppel, de a városra is hulltak bombák.” „WM: 1944. április 13-án folytatom egy küzdelmes nappal és éjszaka után, 1/2 5-kor, hajnalban, jöttünk fel a légvédelmi pincéből, tudva, hogy nagy és igen súlyos támadás érte a várost.”

Gondoskodás a bombázások károsultjairól. A légitámadás károsultjainak gyorssegélyezéséről és kártalanításáról

Az 1944. április 3-ai bombázások után a kormány rendeletet adott ki a légitámadás károsultjainak gyorssegélyezéséről és kártalanításáról. Az 1943. évben kiadott 1200 M. E. számú rendelet szabályozta a légitámadás következtében bekövetkezett dologi károk megállapítását, illetőleg azok megtérítését, továbbá a légitámadásból származó tartós munkaképtelenség, illetőleg halál vagy eltűnés esetére a járadék megállapítása körüli eljárást.

A kormány az 1460/1944. M. E. számú rendeletében a kárt szenvedett lakosság gyors megsegítésére több fontos rendelkezést tett, hogy egyszerűsített eljárással a legszükségesebb adatok megállapításával a segélyeket minél hamarabb ki tudják fizetni.

A rendelet szerint gyorssegély járt mindazoknak, akik a légitámadással kapcsolatban személyi veszteséget (halál, sebesülés stb.), vagy ingóságaikban veszteséget szenvedtek. A légitámadási gyorssegély a károsultat mind a személyi, mind a dologi veszteség esetén külön-külön megillette, amelynek személyi összege családfenntartó esetén 200 pengő, családtagok esetén 50 pengő volt. Házi ápolás esetén az ápolási időre 30 pengőt fizettek személyenként hetente.

A dologi károk esetén a kártalanítási összeg legmagasabb összege 15000 pengő, kisiparos és kisbirtokos eszközeinek sérülése esetén. A Magánlakások esetében lakóhelységenként 1000, összesen azonban 4000 pengő, vagy a valószínűsített kárösszeg állt rendelkezésre. A kárigényeket a községi előljáróságnál, városban a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljárónál lehetett kérni.