Augusztus 9-én, a délelőtti órákban, több száz ellenséges gép repült be a Dunántúl és a Duna-Tisza közén erős vadász kísérettel. Egyes helyekről bombázást jelentettek, anyagi károk keletkeztek. A lakosságnak vesztesége volt. A vadászok és a légvédelmi tüzérség több gépet lelőtt.
BOMBÁZÁS
Bombázó kötelékek
A Budapestet érintő utolsó nyári támadás során 10 bombázócsoport összesen 267 B–24 bombázója támadott különböző fővárosi célpontokat, amiket 79 Lightning és 84 Mustang kísért. A főváros fölött a támadók nem szenvedtek veszteségeket.
ℹ️ This will show the alt text of the current image
article
Az amerikai légierő nagyszabású támadása a győri repülőgépgyár, az almásfüzitő kőolajfinomító mellett fő súllyal a vecsési (Ferihegyi) és a Horthy-ligeti (tököli) repülőtereket érte. Előbbi helyszínen megsemmisültek az ott állomásozó repülőgépek és a hangárok. A már korábban bombázott két fővárosi repülőtér elleni támadás során a Pestszentlőrinci Ipartelepet is érte a bombaszőnyeg, súlyos károkat okozva a gyár Ju-52-es szállítógépeket előállító szerelőcsarnokában.
schedule
Támadás ideje
Augusztus 9.
10:50 - 11:55
point_scan
Kijelölt cél
A vecsési (Ferihegyi) és a tököli repülőterek
travel
Támadó kötelékek
Az amerikai 15. légi hadsereg
Személyi veszteség
5 halott
destruction
Pusztítás mértéke
A vecsési (Ferihegyi) repülőtéren megsemmisült a Magyar Repülőkísérleti Intézet és Műhely, a tököli repülőtéren kisebb károk keletkeztek.
Bombázási adatok
A B–24 Liberátorok egységesen 500 fontos (227 kg-ot nyomó) rombolóbombákat hordoztak, amiket kifejezetten létesítmények pusztítására találtak ki. A vecsési (Ferihegyi) repülőtérre ledobott 1055 bombából minden negyedik különösen nagy hatóerejű TNT/RDX töltetű robbanószerkezet volt.
ℹ️ This will show the alt text of the current image
légvédelem
Honi Légvédelem
A tököli repülőtér védelmét a Csepel-szigeten lévő négy ütegállás látta el, egyenként négy-négy magyar 1929M 8 cm-es légvédelmi ágyúval. A Tököli repülőtér melletti tüzelőállásban négy német 1937M 8,8 cm-es ágyú dolgozott. Budapest egén légiharcokra nem került sor, a magyar és német vadászok aznap a Győrt támadó amerikai kötelékekkel szálltak szembe.
ℹ️ This will show the alt text of the current image
No items found.
ℹ️ This will show the alt text of the current image
veszteségek
Pestszentlőrincen 5 haláleset történt a légitámadás következtében, Ferihegyen egy sebesültet regisztráltak.
A vecsési (Ferihegyi) repülőtéren és környezetében, illetve Pestszentlőrincen súlyos károk, a Horthy-ligeti (tököli) repülőtéren könnyebb károk keletkeztek.
ℹ️ This will show the alt text of the current image
ℹ️ This will show the alt text of the current image
légoltalom
A kórházak légitámadások elleni megvédése volt az egyik legnehezebb légoltalmi feladat, hiszen a betegek óvóhelyre történő szállítása nem mindig volt megoldható. Erre szolgáló speciális intézmény volt a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza, rövidebb nevén a Sziklakórház, amelyet 1944. február 20-án adtak át.
Ezt a gépet a repülés történetének egyik legfontosabb repülőjeként tartják számon. Öt évvel a B-17-es után tervezték, de igazából nem javított jelentős mértékben a „repülő erőd” erőd teljesítményén, ráadásul az általános stabilitás és irányíthatóság tekintetében rosszabb volt, egy átlag pilóta számára nehezebben irányítható. Emellett messze a legbonyolultabb és a legdrágább harci repülőgép, amelyet a világ valaha látott. Mégis, megmutatta, hogy a jövőben milyen irányba fognak haladni a fejlesztések.
P-51 “Mustang” (Wikimedia Commons)
Mennyiség: 84
Egység: 31. és 52. Fighter Group-ok
Célpont/Feladat: 49th Bomb Group kísérete
1940. áprilisában a Brit Atr Beszerzési Bizottság megállapodást kötött a General Motors érdekeltségébe tartozó North American Aviation elnökével, „Dutch” Kindlebergerrel egy teljesen új vadászgép tervezésére és fejlesztésére a brit légierő számára.
P-38 “Lightning” (Wikimedia Commons)
Mennyiség: 38
Egység: 1. Fighter Group
Célpont/Feladat: a 47th és a 55th Bomb Wing kísérete
Mennyiség: 41
Egység: 14. Fighter Group
Célpont/Feladat: a 47th és a 55th a Horthy-ligeti (Tököli) repülőteret támadók kísérete
1937. februárjában az Amerikai Egyesült Államok légiereje igényt tartott egy nagy hatótávolságú elfogó és kísérő vadászgépre, amely képes 360 mérföldes (579 km/h) sebességre 20 000 láb (6097 méter) magasságban – továbbá képes ezt a sebességet egy órán keresztül tartani.
Valószínüleg aznap a magyar és német vadászerők a Győrt és Almásfüzitőt támadó amerikai kötelékkel vették fel a harcot.
Veszteségek
Amerikai veszteségek - amerikai jelentés szerint
Típus
Mennyiség
Egység
B-24
1
464. Bomber Group (légvédelem lőtte le)
MTI jelentés szerint
„A vadászok és a légvédelmi tüzérség több gépet lelőtt.”
Bombázási adatok
A pusztított célok repülőterek
Bombatípusok
A bomba töltete
Ledobott bombák (DB)
Bombák tömege (T)
Vecsés (Ferihegyi) repülőtér
500 lb GP
TNT v. Amatol
810
183,9
500 lb GP
RDX/TNT
245
55,6
Összesen
1055
239,5
Horthy-ligeti (Tököli) repülőtér
500 lb GP
TNT v. Amatol
748
169,8
A romboló hatású bombák robbanóanyag-töltete többnyire a közismert, régóta használatban lévő trinitrotoluol (TNT, vagy másképpen trotil) illetve a TNT, valamint az ammónium-nitrát elegye. Az ammónium-nitrát oxigént termelő anyag, amely a TNT tökéletesebb robbanását segíti elő. Ezt a fajta robbanóanyagot Amatolnak nevezik. A két anyag keverési aránya általában 50-50%, de gyakran alkalmazták a 60-40% elegyet is (60% ammónium-nitrát, 40% TNT).
A GP típusú, általános használatú öntött acél rombolóbombák falvastagsága 9-től akár 50 mm-ig is terjedhetett, ez utóbbi az orrnál.
A különösen nagy hatóerejű, akna hatású bombáknál 1944-től RDX (más néven Hexogén) robbanóanyagot alkalmaztak. Az RDX jelzés a robbanótöltetre és nem a bomba elnevezésre utal. RDX, másképpen hexogén egy igen brizáns robbanóanyag. Az RDX bombák felépítése nem különbözött más rombolóbombától, de a töltete a jóval brizánsabb, nagyobb hatású TNT/RDX keverék volt.
Honi Légvédelem
A főváros légterének védelmében a magyar gyártású 1936M légvédelmi gépágyúk is szerepet kaptak. A budapesti tűzrendszerben közel 100 darab (hadrend szerint 25 gépágyús üteg) ilyen löveg vett részt a védelemben. Ezeket az eszközöket a kiemelten védett objektumok, repülőterek, pályaudvarok, hidak oltalmazásában vetették be. A korabeli fotók tanúsága szerint voltak olyanok, amelyeket állandóra telepítettek (Pl: A Lánchíd, Margit híd, vasúti hidak tartó pilléreinek tetején is volt egy-egy gépágyú tüzelőállás), de sokszor a mobilitásukat kihasználva a kialakult légvédelmi helyzetnek megfelelően mozgatták őket.
Személyi veszteségek
Nincs adat!
Anyagi veszteségek
Károsodott objektum
Címe
Találatok száma
Kár mértéke
Pestszentlőrinc
25 db 250–400 kg bomba. 23 ház súlyosan, 35 könnyebben sérült. 5 halott. MÁV szemeretelepi vasútállomáson sínkárok.
Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. (PIRT)
Pestszentlőrinc
Súlyos károk
A korábbi decentralizálás következtében a gyár augusztusban és szeptemberben 5–5 db, októberben 4 db Ju–52 gépeket tudott átadni.
Ferihegyi repülőtér és Csáki-liget
50 rombolóbomba: 15 épület súlyosan, 30 könnyebben sérült. 1 sebesült. 23 bomba esett a reptérre vezető útra.
A Magyar Repülőkísérleti Intézet és Műhely
Ferihegyi repülőtér
Gyakorlatilag megsemmisült, összes felszerelésével.
Repülőgép károk:
1 db Ju–86K
1 db Bristol Blenheim
6 db RKI-gép
2 db W.M.–21
10 db Héja
1 db Ju–52 aknakereső
1 db Me–210
Több Potez 63–11 típusú gép
Horthy-ligeti (Tököli) repülőtér
Üzemépületekben kisebb károk
2 hullámban 150 gép támadta
Légoltalom
Kórházak légoltalma, a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórház (Sziklakórház)
A kórházak légitámadások elleni megvédése volt az egyik legnehezebb légoltalmi feladat. A háború előtti években épített sokemeletes, korszerű tömbkórházaknál legtöbb helyen figyelembe vették ezt a fontos szempontot, de azoknál a régebben épült, nagylétszámú intézeteknél, amelyeknél az egyes osztályok önálló épületekben nyertek elhelyezést, nem lehetett megoldani a fekvőbetegek óvóhelyre való leszállítását, az ápolószemélyzet elégtelensége és a rendelkezésre álló rövid idő miatt. Általában ezek a régi épületek alagsoros megoldásúak voltak, így az óvóhelyre számba jöhető helyiségek légtere a járdaszint fölé emelkedett, így ritkán sikerült kifogástalanul kialakítani az óvóhelyet. A legnagyobb gondot azonban a műtők kialakítása jelentette, ahol a légiriadó alatt is zavartalanul lehetett műteni.
Budapest kórházai légoltalmának kiegészítésére a székesfőváros polgármestere a honvédelmi miniszter utasítására megépítette a Lovas úti bombabiztos légoltalmi kórházat.1939-ben a székesfőváros az Úri utca alatti barlangok egy részét vasbeton szerkezetekkel kiépítette és a Lovas út felől alagút építése útján hozzáférhetővé tette.A Lovas úti kiépített óvóhely lehetőséget adott arra, hogy kialakítsanak egy 60 ágyas sebészeti osztályt műtővel, kezelőhelyiséggel és a kórház működését biztosító gépüzemmel. 1941 januárjában a polgármester elrendelte az óvóhely kórházzá való kiépítését.
A kórháznak három, összesen 60 ágyat befogadó nagy kórterme volt, a szükséges mosdókkal, WC-kel és zuhanyozókkal, korszerű műtője sterilizátorral, több, kezelésre alkalmas helyisége, Röntgen-szoba, ápolói szobák, orvosi szoba, felvételi helyiség, teakonyha, mosogató helyiség biztosították a betegek orvosi kezelésének zavartalan lebonyolítását és ellátását.
A barlangok levegője erősen nedves volt, nem megfelelő kórháznak, ezért klímaszabályozó berendezést létesítettek. Az Elektromos Művek hálózatában előfordulható szakadás esetére az áramszolgáltatás biztosítására a szükségkórházban saját áramfejlesztő telep létesült. A fűtőberendezés szellőzéssel kapcsolt légfűtőberendezés volt, melynek melegszükségletét villamosáram és a Diesel-motorok hulladékmelege szolgáltatta. A szabadból való légbeszívás két különböző helyen történt. Az intézet vízellátására a városi vízvezetékhálózathoz két csatlakozás készült. A melegvizet nyomásos rendszerű villamos forróvíztárolók szolgáltatták. A forróvíztárolók összes szolgáltatása naponként kb. 3.000 liter 85°-os melegvíz volt. A szennyvizet a csatornába kapcsolták be.
1944. február 20-án nyílt meg a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza, mely a Szent János Kórház felügyelete alá került.Az 1944 májusi angolszász légitámadások után kezdték el használni. Feladata az általános sürgősségi ellátás volt, így ekkor még főleg a légitámadásokban sérülteket fogadta. A kórház műszakilag és orvostechnikailag nagyon korszerűnek számított.
A légoltalmi kórház gépháza építése közben. Légoltalmi Közlemények, a Riadó! Szakfolyóirat melléklete, 1943. október 15.
A Légoltalmi Kórház alaprajza. Légoltalmi Közlemények, a Riadó! Szakfolyóirat melléklete, 1943. október 15.
Légoltalmi kórház bejárati folyosója. Légoltalmi Közlemények, a Riadó! Szakfolyóirat melléklete, 1943. október 15.
