Pusztítás Budapest-szerte

Mennyiség: 20

Egység: 99. Bomber Group (5. Bomber Wing)

Célpont/Feladat: Eredetileg Blechhammer, ezután fordultak vissza, Budapestnél viszont annyira felhős volt az ég, hogy nem tudták megállapítani a bombázás eredményét

1934. májusában az Egyesült Államok Légiereje igényt mutatott egy többhajtóműves, hajók ellen bevethető bombázóra. Az elképzelések szerint egy, a B-10-eshez hasonló gépet képzeltek el.

„A bombázókötelékek a vastag felhőtakaró és a teljes irányítási csőd miatt minden elképzelés nélkül a legközelebb látható célra - általában vasútállomsásokra - dobták le bombaterheiket.”

A romboló hatású bombák robbanóanyag-töltetei többnyire a közismert, régóta használatban lévő trinitrotoluolt (TNT, vagy másképpen trotil) illetve a TNT és az ammónium-nitrát elegyét használták.Az ammónium-nitrát oxigént termelő anyag, amely a TNT tökéletesebb robbanását segíti elő. Ezt a fajta robbanóanyagot Amatolnak nevezik. A két anyag keverési aránya általában 50-50%, de gyakran alkalmazták a 60-40% elegyet is (60% ammónium-nitrát, 40% TNT).A különösen nagy hatóerejű bombáknál 1944-től RDX robbanóanyagot alkalmaztak. Az RDX jelzés a robbanótöltetre és nem a bomba elnevezésre utal. RDX, másképpen Hexogén egy igen brizáns robbanóanyag. Az RDX töltetű bombák felépítése nem különbözött más rombolóbombától, de a töltete a jóval brizánsabb, így nagyobb hatású TNT/RDX keverék volt.A bombák gyújtószerkezetei egymástól függetlenül működő fej-, illetve fenékgyújtók voltak, időzítésük 0,01-0,3 másodperces lehetővé tette, hogy a robbanószerkezetek a célba behatolva fejtsék ki a hatásukat.

A fővárosban és körzetében települt légvédelmi ütegek tevékenységéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, így hatékonyságuk mértékét is csak megbecsülni lehet. A légvédelmi ágyúk és gépágyúk lelövéseiről katonai források részben rendelkezésre állnak, illetve némely esetben sajtóközleményekből lehet kihámozni a releváns adatokat. Ugyanakkor ezek a jelentések sokszor túlzónak bizonyultak, illetve az egész aznapi tevékenységről szóltak, így számos esetben csak a légi hadművelet egészének veszteségei állnak rendelkezésre, mind angolszász, mind pedig magyar részről.

A főváros légterében súlyos találatot kapott repülők közül számos bombázógép még valahogy el tudott evickélni akár nagyobb távolságra is. Több ilyen repülőgép a Balaton, vagy Dél-Magyarország területén zuhant le, vagy hajtott végre kényszerleszállást. Ezeknek a budapesti lelövését nem lehet igazolni.

Egység: 101. “Puma” vadászrepülő osztály

Egység: (II./Jagdgeschwader 27) (I./Jagdgeshwader 302)

Egység: (II./ Zerstörer Gruppen 1)

Egység: (I./ Zerstörer Gruppen 76)

Honi vadászvédelem

Honi vadászvédelem veszteségei

Wilde-napló:

„VI. 30. Alighogy beestem a hivatalba, kezdődik a légoltalom vigyázz! s 9-kor már a pesti szirénák is (27.) megszólaltak; 3 óra hosszat ültünk a pincében, 12 órakor jöttünk fel, 1/2 1-kor újra riadó (28.), 1 óráig tartott. Ezúttal három hullámban jöttek délről az amerikai bombázók, hosszú légi csata volt a Balaton felett, onnan a kisebb rész jött Nagy-Budapest ellen, itt és Kaposváron csak elszórtan bombáztak, a zöm Fischamendet támadta. Délután lezártam a havi költségvetést, a drágulás folytán az e havi kiadás már 600 pengőt tett ki. Éjjel kézi riasztó ügyeletes voltam, de csak zavaró repülések voltak, szirénára nem került sor. ”

A romeltakarítók

A Különleges műszaki zászlóaljak tevékenysége mellett kiemelkedő szerepe volt a a romeltakarítóknak. Feladatuk volt a bombák hatásainak, vagy tüzek következtében előálló romok, épülettörmelékek eltávolítása. Az épületromok fogalma alatt nemcsak magát az épületszerkezeti részeket értjük, hanem minden tárgyat, amely magához az épülethez tartozott, így pl. az ajtókat, ablakokat stb. Ha az épület részben vagy egészen romba dőlt, az épületromok által elfoglalt tér az épület által betöltött térhez viszonyítva vízszintes kiterjedésben megnövekedett.

A romok között azonban sok olyan épületelemet lehetett találni, amely közvetlenül felhasználható, és nyersanyagként értékesíthető volt.

Fel nem használható anyagok: a tetőcserép, pala, vakolat, válaszfal-lapok törmelékei, födém feltöltés, törött lapburkolatok, aljzat, beton stb.

Felhasználható anyagok: az épen maradt cserép, pala és tégla, mindenféle fatörmelék, üvegtörmelék, téglatörmelék, vas, betonban lévő vasbetétek, beton- törmelék, ólomcsövek, elektromosvezetékek, ajtók, ablakvasalások, bádog- és papír anyagok, vasanyagok, sértetlenül kikerülő fa- és vasgerenda, ajtó, ablak, csővezetékek és egyéb felszerelési tárgyak. Ezeket az állami szervek egy kijelölt gyűjtőpontokra szállították.