Kísérlet a vasúti hidak végleges megsemmisítésére

Mennyiség: 149

Egység: 376. és 450. Bomber Group-ok (47. Bomber Wing), 454. és 459. Bomber Group-ok (304. Bomber Wing), 460. és 485. Bomber Group-ok (55. Bomber Wing)

Célpont/Feladat: Északi és Déli vasúti hidak

Ezt a gépet a repülés történetének egyik legfontosabb repülőjeként tartják számon. Öt évvel a B-17-es után tervezték, de igazából nem javított jelentős mértékben a „repülő erőd” erőd teljesítményén, ráadásul az általános stabilitás és irányíthatóság tekintetében rosszabb volt, egy átlag pilóta számára nehezebben irányítható. Emellett messze a legbonyolultabb és a legdrágább harci repülőgép, amelyet a világ valaha látott. Mégis, megmutatta, hogy a jövőben milyen irányba fognak haladni a fejlesztések.

Mennyiség: 37

Egység: 14. Fighter Group

Célpont/Feladat: Kíséret
‍

Mennyiség: 78

Egység:1.és 82. Fighter Group-ok

Célpont/Feladat: 'Felülről' Biztosított

‍

1937. februárjában az Amerikai Egyesült Államok légiereje igényt tartott egy nagy hatótávolságú elfogó és kísérő vadászgépre, amely képes 360 mérföldes (579 km/h) sebességre 20 000 láb (6097 méter) magasságban – továbbá képes ezt a sebességet egy órán keresztül tartani.

Mennyiség: 36

Egység: 325. Fighter Group

Célpont/Feladat: Kíséret

1940. áprilisában a Brit Atr Beszerzési Bizottság megállapodást kötött a General Motors érdekeltségébe tartozó North American Aviation elnökével, „Dutch” Kindlebergerrel egy teljesen új vadászgép tervezésére és fejlesztésére a brit légierő számára. Mindössze 117 napra volt szükség, hogy megtervezzék, megépítsék és levegőbe emelkedjen az új típusú vadászgép.

Veszteségek

‍

Az 1944. szeptember 18-án délelőtti bombatámadás a vasúti hidak ellen

Az amerikaiak itt vetettek be először 2000 fontos TNT/RDX töltetű különösen nagy hatóerejű bombákat. Bár korábban Budapest bombázásánál már alkalmaztak ilyen töltetet, de ez volt az első, hogy ekkora bombában használták ezt a megnövelt robbanóhatású anyagot.

Az aknahatású bombáknál 1944-től RDX robbanóanyagot is alkalmaztak. Az RDX jelzés a robbanótöltetre és nem a bomba elnevezésre utal. RDX, másképpen Hexogén egy igen brizáns robbanóanyag. Az RDX töltetű bombák felépítése nem különbözött más rombolóbombától, de a töltete a jóval brizánsabb, nagyobb hatású TNT/Hexogén keverék volt.

A Déli vasúti hídnál a budai hídfőt és a mellette lévő Kopaszi-gátat, a Budafoki úti vasúti aluljárót, a Nádor-kerti vasúti aluljárót sok rombolóbomba-találat érte. Nagyobb kárt azonban csak a Budafoki úti aluljáróban okoztak, ahol a híd egy része leszakadt. A Budafoki úti Goldberger gyárra sok bomba csapódott és a Kelenföldi erőmű is megrongálódott.

A vasúti hídon a forgalom azonban zavartalanul ment tovább. A bombatámadás a súlyos károk ellenére sem érte el a célját, mert nem akadályozta meg a vasúti forgalmat a déli vasúti hídon. A bombázásoknak máig tartó hatása van, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy még 2011-ben is találtak és hatástalanítottak amerikai 1000 lb GP  amerikai bombát a Lágymányosi-öbölben, amelyet a Magyar Honvédség tűzszerészei a víz alól emeltek ki.

A légvédelmi ágyúk és gépágyúk lelövéseiről katonai források részben rendelkezésre állnak, illetve némely esetben sajtóközleményekben lehet megtalálni a releváns adatokat. Ugyanakkor ezek a jelentések sokszor túlzónak bizonyultak, illetve az egész aznapi tevékenységről szóltak, így számos esetben csak a légi hadművelet egészének veszteségei állnak rendelkezésre, mind angolszász, mind pedig magyar részről.

Vannak olyan támadások, amelyeknek a légvédelmi tevékenységéről alig állnak rendelkezésre hiteles adatok.

Wilde-napló:

„IX 18. hétfő. (…) rögtön szólt a 73. riasztás, 10-től 2-ig tartott. Nagy amerikai bombázás volt, tüzekkel. Siettem haza, villanyos nem járt, rádió nem volt, villanyvilágítás se. Este 7-kor megjavult az áram, de gyengécskén.”

A Északi vasúti híd támadásánál nagyon sok rombolóbomba hullott Óbudára, Angyalföldre és Újpestre. Újpest akkor nem volt még a főváros része és a vasúti híd, valamint a Tungsram Rt. kivételével nem is volt a területén potenciális stratégiai cél. Éppen ezért az óvóhelyek is ritkábban épültek mint Budapest területén.A település nem számított masszív bombázásokra, de arra sem, hogy jó néhány eltévedt bomba súlyos károkat okoz majd. Ráadásul az amerikaiak ennél a bombázásnál, olyan bombákat is használtak, amelyek képesek voltak az óvóhelyeken menedéket keresőknek is sérülést, vagy halált okozni.